Hírek

Kis vízerőművet avattak fel a Rábán

Kis vízerőművet avattak fel a Rábán szerdán Szentgotthárdnál, az archimédeszi csigákkal működő erőmű Magyarországon egyedülinek számít. V. Németh Zsolt, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára, a térség országgyűlési képviselője avatóbeszédében úgy fogalmazott: a megújuló energiák közül környezetbarát megoldást jelentenek a kis vízerőművek, jelenleg csak a Bodrogon és a Rábán működik néhány ilyen, de a jövőben akár el is terjedhetnek. Az államtitkár kiemelte: a rosszemlékű Bős-Nagymarosi vízlépcső ügye után 25 évnek is el kellett telnie ahhoz, hogy ismét téma lehessen a vízenergia hasznosításának kérdése. Hozzátette: Magyarország adottságai miatt a kis vízerőműveké lehet a jövő, amelyek építése és üzemeltetése a legkisebb környezeti kárral jár, és alacsony vízállás mellett is megbízhatóan termelhetnek energiát.

 

Részletek...

 

Gázrekord született

Az utóbbi öt évben rekordnak számító mennyiségű földgázt, 38,26 milliárd köbmétert szállított az év első öt hónapjában az orosz Gazprom gázvállalat ukrajnai gázvezetékeken keresztül az Európai Unióba - adta hírül csütörtökön az Ukrtranszhaz ukrán gázszállító vállalat.

Ez 22 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában szállított gáz mennyiségét, és 64 százalékkal a 2015 első öt hónapjáét, továbbá csaknem 9 milliárd köbméterrel haladja meg a 2013-2016 január és májusa közöttit - írja az MTI.

 

Részletek...

 

A földgázerőművek reneszánsza

Jelentős változások küszöbén áll a hazai villamosenergia-ipar, a Paks 2 beruházás lassan valóban elkezdődik, eközben egyre nagyobb teret nyernek idehaza is a megújuló erőművek. Az atomerőművek, valamint a szél- és naperőművek rugalmatlanok, így mind fontosabbá válnak a csúcsterhelést kiszolgáló, illetve tartalékként bevethető gázerőművek.

Átalakulóban van a Nemzeti Energiastratégia egyre több jelzés érkezik a kormányzat felől, hogy a 2012-ben kidolgozott koncepció fő megállapításával szakítani készül a kormány. Az 2012-es energiastratégia 2030-ig tekint előre, ebben a kormány és a parlament is amellett tette le a voksát, hogy a magyar villamos energia-piacot a szén-atom-megújuló hármas mentén fejlesszék a következő másfél évtizedben. Vagyis a magyar energiatermelés három lábon állna, most azonban úgy tűnik, hogy az energiamixet hosszabb távon az atom-megújuló irányba tolná el Magyarország. Azzal számolnak, hogy középtávon a szénbázisú villamos energia-termelést kivezethetik idehaza.

Az atomenergia ma megkerületlen a magyar áramtermelésben a Magyar Energetikai Közmű-szabályozási Hivatal legfrissebb (2015-ös) adatai szerint a megtermelt villamosenergia 52,3 százaléka származott a négy paksi reaktorból. A szén alapú termelés - ez a visontai Mátrai Erőmű Zrt.-takarja - 19,2 százalékot hasított ki a termelésből. E két nagy erőmű, a 2000 megawatt kapacitású paksi, és 950 megawatt teljesítményű mátrai adja a magyar villamosenergia termelés alapját.

A négy paksi blokk az év legnagyobb részben folyamatosan termel, a reaktorokat a technológia kialakításuk miatt szabályozni gazdaságilag nem célszerű. A Mátrai Erőmű öt lignit és két földgázüzemű blokkja már könnyebben szabályozható. Az energiahivatal adatai szerint a földgáztüzelésű erőművek a termelés 16,9 százalékát, míg a megújulók 9,9 százalékot adtak. Vagyis az elképzelt szént-atom-megújuló energiamix helyett valójában négy lábon áll mind a mai napig a magyar villamos energia termelés a földgázüzemnek köszönhetően, miközben a leggyengébb láb a megújuló erőművek.

 

Részletek...

 

Vissza